Árva angyal

• Delia Fiallo, az eredeti történet, az 1974-es Una muchacha llamada Milagros kubai írónője volt az első, aki hangot adott elégedetlenségének látva novellája mexikói verzióját. "Az én történetem egy tinédzser lány és egy érett pszichológus szerelméről szólt. Ezt már az elhibázott szereplőválogatás tönkretette, mert egy túl fiatal színészt raktak be férfi főhősnek. Ráadásul rengeteg érdekes mellékszálat eltávolítottak a történetből. Nagyon bosszantó látni ezeket a hibákat, amiket az adaptáció során elkövettek. Nekem fizetik azt a sok pénzt a jogdíjakért, de ami végül a képernyőre kerül, az az adaptáló írók munkája. Olyan ez, mintha egy híres modellnek vennél egy háromezer dolláros ruhát, aztán elvinnéd a szomszédasszonyhoz, hogy vágja méretre az ujjait vagy varrjon fekete szalagot a dekoltázsra".
• A sorozat forgatókönyvírója, Carlos Romero is dühösen szemlélte munkája eredményét, mert előfordult, hogy az általa megírt jeleneteket végül nem forgatták le, így ami végül a képernyőre került, sok esetben követhetetlen vagy következetlen volt. Amikor a sorozatot meghosszabbították, az író ott is hagyta a produkciót, így a történet utolsó harmadától María Antonieta Calú Gutiérrez (többek között a Salomé írója) vette át a stafétabotot, és írta meg az alaptörténettel már köszönőviszonyban sem lévő folytatást. Carlos Romerónak egyébként nem először lett elege a munkája semmibe vételéből, a Rosalinda esetében Liliana Abud ugrott be a távozó író helyére (érdekes módon mindkét esetben egy Delia Fiallo-történetről volt szó).

• A hosszabbítások - bár jó nézettséget hoztak - sok nézőnél kiverték a biztosítékot, hiszen az új karakterek és történetszálak kínosan erőltetett személyiségváltozásokhoz és nevetséges pálfordulásokhoz vezettek. Juan Miguel például, aki kezdetben pszichológusként van ábrázolva, a sorozat végén még egy agyműtétet is levezényel.
• Alvaro Cueva kritikus, akinek bár kezdetben tetszett a produkció és nem volt baja sem a szereplőkkel, sem a történettel, hiányolta a sorozatból azt a pluszt, ami kiemeli a többi hasonló rózsanovella közül, például ami a Destilando amor esetében a tequila vagy a Querida enemigában a gasztronómia volt. Emellett az adaptáció hibáira ő is felhívta a figyelmet, például hogy a sorozat egyes megoldásai a több mint húsz éves María Mercedesre emlékeztették.
• A szereplők a sorozat végén azt nyilatkozták, milyen nehéz lesz megválni egymástól, hiszen rengeteg barátság született a csaknem egy éves forgatás alatt. Ennek ellenére a színfalak mögött a hajtós munkatempó sok-sok feszültséget és nézeteltérést is hozott.
• Laura Zapata (Onelia) például igencsak "kiakadt" a produkcióra, amikor sok-sok órányi várakozás után közölték vele, hogy a jelenet, ami miatt behívták, végül mégsem lesz leforgatva. A karakán színésznő erre begurult, és kiabálni kezdett Nathalie Lartilleux-vel is, de a sajtónak már diplomatikusabban nyilatkozott: "Megvárakoztatnak minket, de végülis erre szerződtünk, néha előfordul." Sara Montes, Balbina megformálója viszont elárulta, hogy Laura egy ízben nagyon ideges lett, mikor egy másik színésznővel kellett osztoznia egy kis öltözőn, miközben egy másik, sokkal nagyobb méretű üresen tátongott. Laura ezt igazságtalannak és tiszteletlennek érezte.
• Helena Rojo (Cecilia) is a szervezetlenségre és a leállásokra panaszkodott, mikor hasonlóan Laurához az ő jeleneteit is visszamondták. A színészek és technikusok általános véleménye az volt, hogy a producernő néha nem tudja, hogyan szervezze meg a dolgokat. Sara Montes szerint sokszor órákat kellett várniuk sminkben és jelmezben a jelenetükre, hogy később egyszerűen csak hazaküldjék őket, mondván hogy a jelenetet törölték.
• A sorozatra záporozó kritikák a novella befejezése után is folytatódtak, többek között a DVD-kiadást is elérték annak pocsék vágása miatt, hiszen a közel 200 részt mindössze 3 lemezen adták ki, így pedig a legjobb jelenetek többsége ment a kukába.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat